Így nevelik a gyerekeket a LEGO hazájában, Dániában, ami a világ egyik legboldogabb nemzete

Biztos tudod, hogy a LEGO márkanév a “Leg godt” dán kifejezésből ered, ami annyit jelent “jól játszani” és hűen tükrözi a dánok gyereknevelési szemléletét.

A dánok évtizedek óta a világ legboldogabb nemzetei között vannak. Ez pedig a teljesítménykényszer helyett az empátiára, a sok szabad játékra, a hitelességre alapuló nevelés.

Boldog gyerekekből boldog felnőttek lesznek, akik szintén boldog gyerekeket nevelnek és így tovább.

(Magyarország nemhogy az első húszba nem fér bele soha a boldogságlistákon, de általában az első százba se…)

Leg godt, vagyis játssz jól!

Dániában nagyon sokáig hagyják szabadon játszani a gyerekeket, hagyják, hogy önállóan oldják meg a problémáikat, miközben nincs semmilyen szülői, pedagógusi nyomás arra, hogy értelmetlen dolgokat teljesítsenek.

A dánok kifejezetten olyan környezetet teremtenek, amelyben a gyerek minél többet játszhat. Tudják, hogy e tevékenység vezet oda, hogy kevésbé szorongjanak, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak az új helyzetekhez, hogy megtanulják szabályozni érzelmeiket.

Forrás: nypost.com

A szabad (és semmiképp az irányított, “fejlesztő”!) játék annyira fontossá vált Dániában, hogy az ottani tantervkészítők is ebből indultak ki. Nem a lexikális anyagokkal tömik a legkisebbek fejét, nem akarják, hogy a kisgyerekeket a tanulás kösse le, amikor még gyerekeknek kéne maradniuk és játszaniuk kellene. A 10 évesnél fiatalabbak kettőkor végeznek az iskolával, és utána sem a házi feladatok következnek, hanem (igen) a játék.

Egy dán szülő nem is érti a teljesítményhajszát. Szerintük ha egy gyereknek állandóan teljesítenie kell, hogy elérjen valamit – jó osztályzatot, díjakat, felnőttek dicséretét – akkor nem alakul ki benne a saját belső ösztönzés. Úgy gondolják, hogy a gyerekeknek térre, bizalomra van szükségük, hogy maguktól megtanuljanak dolgokat, hogy megoldják a problémáikat, mert ebből származik az önbecsülésük, önállóságuk.

Hitelesen, az élet minden területén

A szerzők egy másik alapvető nevelési elvet is elengedhetetlennek tartanak: a hitelességet. Azt, hogy szülőként nem a tökéletességre kell törekednünk, hanem az érzelmi őszinteségre. A gyerekek ugyanis folyamatosan figyelik, hogyan éljük meg a haragunkat, örömünket, csalódottságunkat, elégedettségünket, és hogyan fejezzük ezeket ki a világ felé. Ha szülőként túlféltjük a gyerekeket, és előttük nem merjük kimutatni, hogyan kezeljük a dühünket, a szorongásunkat, akkor azt a gyerek sem fogja megtanulni.

Forrás: gjbricks.com

Érdekes példát hoznak fel a kötetben erre: míg Andersen meséi eredetileg sokszor tragédiával végződtek és a dán változatokban végződnek ma is, az amerikai fordításokban, filmekben mindig valamilyen happy enddel. “Nehogy a gyerek megszenvedje, és ne tudja feldolgozni a tragédiát.”

A dánok – épp a hitelesség miatt – nem is dicsérik például túl a gyerekeiket. Ha ő gyorsan rajzol valamit, nem azt mondja a szülő, hogy “Hú, de szép, milyen ügyes vagy!”, hanem inkább elkezdi kérdezgetni a képről, hogy mit miért rajzolt. A dán megközelítés a feladatra koncentrál, mert szerintük ez segíti a gyereket a munkára összpontosítani.

Teljes tévedés azt gondolni, hogy önbizalmat, motivációt ad az állandó dicsérgetés. A kötetben több kutatást is idéznek, ami ennek az ellenkezőjét bizonyítja: valójában elvesztik az önbizalmukat az agyondicsért gyerekek, ha egy nehezebb feladattal találkoznak.

Realista optimizmus

Az amerikai szerző azt vette észre, hogy a dánokra általában egyfajta realista optimizmus a jellemző, és ezt a gyerekek is átveszik természetesen. Ez azt jelenti, hogy a felesleges negatív információkat igyekeznek kiszűrni a problémákból, történésekből. Sokszor “átkeretezik” az adott helyzetet, és megpróbálják az addig vélt igazságukat egy új mentális keretbe helyezni. Rávezetik a gyereket, hogy arra összpontosítsanak, amit meg tudnak csinálni, ahelyett, amire nem képesek.

Forrás: Instagram/brickbroadcasting

Ez az átkeretezés is tanulható. Mert ha állandóan azt hallják a gyerekek, hogy “nagyon rossz matekos”, “nem sportos alkat”, akkor egy idő után ezt a kategóriát egyértelműen elfogadják, és nem is próbálnak kitörni ezekből. A dánok mindig ügyelnek arra, hogy elválasszák egymástól a gyerekek tetteit és személyiségét, ezzel azt tanítva nekik, hogy akkor is megbocsátunk nekik, ha rosszul viselkednek, valami elrontanak, hogy nem őt nem szeretjük, hanem a tettét.

Nyugodt, békés társadalmi együttlét mint állami program

Dániában már egészen kis korban – a családban, óvodában – elkezdődik az empátiára nevelés is, az, hogy felismerjük és megértsük mások érzéseit. Bevezettek – Mária, dán hercegnő szorgalmazására – az iskolákban egy folytonos, megfélemlítés és zaklatás elleni programot. Ott ugyanis egyfajta állami program a nyugodt, békés, harmonikus együttlét, maga a királyi ház is fontos feladatának tartja, hogy foglalkozzon a kérdéssel.

Az ultimátumokra épülő helyett a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló nevelés fontosságát hangsúlyozzák. A dán iskolákban például minden tanév azzal kezdődik, hogy a tanárok a diákokkal együtt hozzák létre a szabályokat, közösen döntenek ezekről. Az eredmény az, hogy sokkal jobban betartják ezeket, hiszen ez az ő szabályrendszerük, nem valami rájuk kényszerített regula. Sokkal több időt fordítanak egyébként is a problémák megelőzésére, ahelyett, hogy a rendbontók büntetésén gondolkodjanak állandóan.

Forrás: truenorthbricks.com

A cikk teljes terjedelmében a hvg.hu oldalán olvasható, ide kattintva.

A Gyereknevelés dán módra c. könyvet pedig megvásárolhatod például a libri.hu-n, ide kattintva.

Ezzel készítik a LEGO kockákat

A dániai LEGO Házban ilyen, fröccsöntő gépet kaphattok hamarosan, amivel a LEGO kockákat – és minden egyes LEGO elemet – készítenek.

Forrás: brickset.com

És hogyan készít ez a gép LEGO kockát?

Úgy képzeld el, mint amikor kuglófot sütsz: az elején berakod a nyers alapanyagot, ami bekerül a (sütő) formába, majd ki lehet venni a kész LEGO kockát. Ezt a technológiát műanyag fröccsöntésnek hívják.